Miért is olyan fontos a homlokzat hőszigetelése?!
Minden épület főleg a külső, határoló falakon és felszínen keresztül veszíti el télen a belső hő javát, illetve ezeken a felszíneken „támad” nyáron a legintenzívebben a kánikula melege. Ezekbe a kritikus felszínekbe beletartozik az összes nyílászáró, a padlás vagy mennyezet, illetve közvetve és másodsorban a földszinti padlózat részben függően, részben függetlenül attól, hogy adott épület alatt van-e pince, vagy sem.
Minden anyag vezeti a hőt, azaz még nem fedeztek fel teljesen tökéletes hőzáró anyagot. A legtökéletesebb s legígéretesebb hőszigetelő anyag is szállít, azaz vezet valamennyi hőt, így ha egy épület nincs fűtve pl. „X” ideig, a belső hőmérséklet azonos lesz a külsővel pár nap után. A fő kérdés, hogy ez az idő mennyire tolható ki, azaz milyen hosszan s mekkora eredményességgel képes adott anyag a generált hőt tárolni, vagy kizárni.
A falazatokra kiépíthető hőszigetelés vastagsága általában arányos a szigetelő készséggel. De mivel nincs teljesen „hőtehetetlen” anyag, mivel atomi és molekulárisan szinten minden anyag folyamatosan „rezeg” és így vezeti a hőt, a fűtés elkerülhetetlen feladat. Ebből eredően az irreális vastagságú szigetelések sok esetben csak pénzpazarlások. Azt mondhatjuk, hogy a 15-20 cm vastagság már súrolja az A+ kategóriát, és ennél a vastagságnál vastagabb szigetelés kiépítése nem indokolt.
Homlokzat szigetelés, kontra nyílászárók
Természetesen a falak hőszigetelésén kívül ugyanilyen fontos a nyílászáró felszínek hőzáró készsége, amellett, hogy egyben nagyon fontos a szellőztető rendszerek kiépítettsége is, mert ha egy ablak, vagy egy külső ajtó nem tartalmaz szellőzőrést, sajnos sok esetben jelentkezik a páralecsapódás és a penész a lakásban. Külső nyílászáró üveg felszíne, ha lehetséges legyen 3 rétegű üveg, 2 légcellával. Sok évvel ezelőtt, mikor ezt a megoldást egy cukrászdában először láttam egy üveg süteményes vitrinen, nagyon elcsodálkoztam, és kissé túlzónak ítéltem. Utólag igazat adtam persze a tulajnak, és persze a vitrint gyártó cégnek. Mai ismereteim szerint akkor és ott ez úttörő fejlesztés volt, de nagyon okos. Ma új építésnél és felújításnál is ezt ajánlom elsősorban.
A homlokzati hőszigetelő rendszerek
Erről a témáról sokan sokat írtak. Én most inkább a kevéssé említett pontokat szeretném kiemelni. Homlokzati hőszigetelő rendszereket szinte minden építőanyag gyártó cég gyárt, és forgalmaz. A rendszerek funkciójukat tekintve azonosak, de kiépítésük és a felhasznált anyagok tekintetében különbözőek. Két fő csoportot különböztetünk meg: szálas homlokzati hőszigetelő rendszerek és merevtáblás homlokzati hőszigetelő rendszerek.
Értelemszerűen a funkció mindkettőnél ugyanaz, adott épület hő-technikájának a támogatása egész évben, azaz nyáron a meleg kiszorításának az elősegítése, télen a benső hő megtartása. Épületeinken a külső hőszigetelés az elmúlt 20-30 évben lett fontos kérdés. Ezt megelőzően, régebben a hőszigetelő burkolat nélküli építésnél csak a hőhíd kiküszöbölése volt a cél. Ez ma is nagyon fontos, ezért a hőhíd veszélyes pontokon kötelező a speciális hőszigetelő elemek használata, illetve a homlokzati szigetelő elemeket is hőhíd mentesen kell kiépíteni.
Sajnos lehet látni olyan homlokzatszigetelt épületeket, amelyek pár év után „rács-rajzolatot” mutatnak. Ennek az oka az, hogy a szigetelő táblákat egymáshoz nem ragasztották össze, így a táblák illesztése mentén a pára ki-be jár, és a színezés egységesen öregedő színtartománya ezeken a vonalakon más színben színeződnek el. Ez sajnos nem csak esztétikai probléma. Ezeken a vonalakon a pára ki-be közlekedésével a hőszigetelő erő is csökken. Elkerülhető lett volna a hőhíd ezen megjelenése, ha kis odafigyeléssel a szakemberek a táblákat élben is összeragasztják.