A vízszigetelés önmagában nem mindig elég egy épület hosszú távú védelméhez – előfordulhat, hogy a szerkezet megerősítésére is szükség van. Egyes régi épületeknél vagy statikailag gyengébb falazatok esetén a pántolás hatékony megoldás lehet a stabilitás növelésére, különösen betonkoszorú hiányában.
De hogyan kapcsolódik mindez a nedves falak utólagos vízszigeteléséhez? Ha a falak repedezettek, elmozdulnak vagy süllyednek, az újabb vízbeszivárgási pontokat nyithat, csökkentve a szigetelés hatékonyságát. A pántolás segít megelőzni ezeket a problémákat azáltal, hogy egyben tartja a falazatot, így a vízszigetelési technológiák – az acéllemezes vízszigetelés vagy az injektálás – tartósabb és megbízhatóbb eredményt nyújthatnak.
Ezért fontos, hogy a nedves falak szigetelése mellett az épület szerkezeti állapotát is figyelembe vegyük. Egy megfelelően kivitelezett pántolás biztosítja, hogy az épület ne csak száraz, hanem stabil és időtálló is maradjon.
Vizes, penészes, salétromos falak?
Tudjon meg többet az utólagos vízszigetelésről, és szabaduljon meg a nedves falaktól!
ÉrdekelPántolás
Pántolás vagy vonóvas alatt az építészet, a falakba az építés során, vagy utólag, felújításnál a falakba épített szál-vas erősítést ért. Lehet látható, részlegesen vagy teljesen rejtett kivitelű.
Minden nyílászáró kialakításnál, a nyílászáró felett valamilyen záróelemet kell alkalmazni, ami a nyílászáró feletti tömeget, súlyt megtartja. A nyílászáró feletti áthidaló lehet egyenes vagy íves formájú. Egyenes lehet pl.: fagerenda, betongerenda; íves lehet pl.: téglából vagy kőből épített boltív.
A boltív az egyenes gerendával ellentétben, azáltal, hogy íves, oldalra feszítő, nyomó, toló erőt fejt ki a felette lévő súly aranyában. A boltív sokkal több terhet tud hordozni, mint az egyenes áthidalás. Abból a tényből adódóan, hogy az ív oldalra nyomóerőt fejt ki, ezt a nyomóerőt kompenzálni kell.
Áthidaló régen
A román kori építészetnél a nyílászáró feletti ívre terhelődő súlyt a nyílászáró melletti falak tömege kompenzálta. Lásd román-kori templomok, ahol hatalmas faltömegeket kicsiny kis szűk ablakok osztottak meg. A pántot, vonóvasat még nem alkalmazó időszakokban a falakat a tető és a cserepezés súlya is fogta össze. Ennek ellenére pl. az olasz lakótorony építési hullám már alkalmazta a falakba rejtetten épített vonóvasat, melyet a falak élein, sarkain jól látható, fura, „kilógó vasak” mutatnak.
Az építészetben a pántolás használatának másik kiemelkedő fejlődési hulláma az Ottomán birodalomból indult el. A török építészetben vitték az egyik legmagasabb szintre a boltívek építését, és használatát. Egyre több ívet használtak, egyre kevesebb oldalirányú támasztó fal-tömeggel, és légiessé kezdett válni az építészet. Megoldást kellett találni a boltívek oldalirányú nyomásának a megtartására, ellensúlyozására.
A vasmegmunkálás fejlődésével, kovács malmok elterjedésével, általánosan hozzáférhetőek voltak, hosszú egyenes idomvasak. Így vált lehetővé, hogy a boltív szétfeszítő erejét pántolással, vonóvassal ellensúlyozzák. Ennek egyik legkiemelkedőbb példája a Mór-katalán építészet, ezen belül is egy gyöngyszem, Alhambra, ahol máig fennmaradt a falakban részlegesen látható, részlegesen rejtetten beépített pántolások. A vaspántokat a vasbeton szerkezetek őseinek tekinthetjük. A fémmegmunkálás egyre általánosabbá váló gépesítése, henger-üzemek építése által egyre elterjedtebb lett a pántolás használata kúriák, kastélyok, középületek, templomok építésénél is. Sok esetben a vidéki kovácsok – mivel a patkóvas volt az egyik legkönnyebben hozzáférhető alapanyag – patkóvasból készítették a pántolást. Az alsó osztálynak az épületeit ritkán erősítették meg pántolással.
Pántolás napjainkban
Korunkban öreg parasztházak felújításánál éppen ezért a legelső és legkardinálisabb pont az épület statikája. A falak dőlnek-e, nyílnak-e, melyre a leghatékonyabb megoldásnak napjainkban is a pántolást tartjuk.
A mostani felújításoknál a vakolat mögé rejtett pántolással ugyanolyan stabil falakat lehet elérni, mintha az épületre egy új betonkoszorú kerülne, s ráadásul a pántolás sokkal egyszerűbben és olcsóbban megoldható, mint a betonkoszorú, ahol az egész tetőt el kell távolítani a koszorú kiépítése előtt.