Az építőiparban már kb. 100 éve végzünk bitumenes papírral vízszigetelést, mégis sok esetben tapasztalunk szigetelési problémákat.

A vízszigetelés 100 évvel ezelőtt azok privilégiuma volt, akik anyagilag megengedhették maguknak. Azonban a II. világháború utáni évtizedekben ez a megoldás szinte már minden építésnél általánosan elfogadott, és használt volt.

Kevés olyan épület épült azokban az években, amik ne lettek volna szigetelve. De ha ez így van, akkor mi is az oka annak, hogy ma oly sok a vizes ház?

1. Szakmai hibák a vízszigetelés kivitelezésében

Az egyik, ami voltaképp nem is a fal hibája, és amit sok ingatlantulajdonos ki tud szűrni, egy egyszerű, részleges szakmai hibára vezethető vissza. Ezt a hibát kiszűrve sokszor az derül ki, hogy a ház nem is vizes. Ez az egyszerű probléma az, hogy az eredetileg szigetelt ház falaiban a szigetelés rétegét a nedves szakaszok vagy rétegek valamilyen oknál fogva megkerülik, áthidalják. A kommunista időkben pl. sokszor csak a falakat szigetelték, s a padozatot, aljzatot nem. Azaz, ha a falak szigeteltek, de a „cementlap”, a padló, a „kövezet” alulról nem szigetelt, egyszerűen átvezeti a nedvességet a vizes altalajból a falakba. Ugyanígy probléma, ha a fal szigetelt, de a vakolattal a szigetelésre rávakoltak, és a vakolat 2-3 cm vastagságában húzódik fel a nedvesség.

2. Elöregedett vízszigetelés

A falak vizesedésének másik fő oka, ha a fal ugyan szigetelve van, de a szigetelőanyag elöregedett. A szigetelőanyagok elöregedése ellen senki nem tud tenni semmit. A szigetelőanyagok minősége a kommunizmust megelőzően jobb volt, mint a kommunizmus alatt. Ez nem kritika, ez helyzet. Mindkét időszakban az anyag papír alapú volt. Papír, ami ki van téve az anyag-öregedésnek, és tektonikus mozgásoknak.
Most kérdezhetnénk, hogy miként jön ehhez a témához a tektonikus mozgás? A kérdés jogos.

Kis-hazánk, a Kárpát-medence, nevében már jelzi is: „medence”, mely a környező régiókhoz képest jobban ki van téve a feltalajt képező lemezek közti állandó, finom rezonanciáknak. Ez magával hozza azt az apró hatást, hogy ez a rezgés a házainkat is „támadják”. Támadják, de csak kevés esetben okoznak kárt, mivel az építőanyagok a sok-száz éves tapasztalat alapján olyanok, amik jól elnyelik ezt a finom rezgést. A téglák közti malter rugalmas, s nem repedezik szét, csak nagyon ritkán, az egymásra rakott sok-sok tégla pedig elnyeli a rezgést.

De nem így működik ez egy egybefüggő, rugalmatlan szigetelőanyaggal, mely a beépítés után pár évvel már nagyon merevvé, rugalmatlanná válik. A rezonanciától a papír alapú szigetelő anyag széttöredezik, elomlik, s már nem végzi el azt a záró, szigetelő, izoláló feladatot, amire eredetileg hivatott volt.

Összességében elmondhatjuk, hogy sok esetben hiába kapott vízszigetelést az épület, ha szakmailag nem megfelelő a kivitelezése, vagy éppen elöregedett a szigetelő anyag.

Vízszigetelési problémák utólagos megoldására keressen bennünket, forduljon hozzánk bizalommal!