Avagy milyen utólagos vízszigetelési technológiát válasszunk nedves falaink szigetelésére?
Sokan találják magukat szembe ezzel a dilemmával a házfelújítás során vagy amikor szembesülnek a házuk falainak nedvesedésével. A legjobb persze, ha nem mi magunk döntjük el ezt a kérdést, hanem szakemberhez fordulunk.
De mit is fog vizsgálni a szakember? Elsősorban az épület építési szerkezetét és építési anyagát, mivel ezek határozzák meg elsősorban hogy melyik vízszigetelési technika alkalmazható.
Utólagos vízszigetelés lemezbeütéssel
Lemezbeütés elsősorban olyan esetben használható, ahol az építő elemek között egyenes fúga van. Ilyen pl. a téglafalazat, a tégla alakra faragott kőfalazat (sóskúti mészkő, Sárvár és környékén a sághegyi vulkáni kő, Vas megye). A lemezbeütési eljárás a vert fal, vagy döngölt fal építési szerkezetű épületek falaiban, mely szinte az ország egész területén elterjedt építési technika, különösképpen Zala megye területén.
Ritkán előfordul, hogy ugyan nincs tégla alakúra faragva a kőfalazat, mégis sikerrel szigetlehető a fal lemezbeütéssel, mert az építés során kátránypapír szigetelés került a falba. Úgy oldották meg anno a falszigetelést, hogy az amorf kövekből épült fundamentum vagy lábazat és a szintén kőből épült falak közé a padlósík körüli magasságban vízszintesen a falba helyezett kátránypapírt vastag malter rétegek közé ágyazták. Ezzel persze lehetővé tették a későbbi lemezbeütést is. Például Keszthely és környékén a hasított homokkőből épült épületeknél is sok esetben ez a helyzet.
A lemezbeütést megnehezítheti, ha az építés során nagyon szemcsés vagy nagyon agyagos anyagot használtak a falazáshoz habarcsaként. Nehézség lehet az is, ha az épület fiatalabb, mint 50-60 év és a téglák közötti fúga, habarcs túl erős, azaz nagyon magas a cement és mésztartalma. Ezekben az esetekben sokszor nem sikerül a lemezeket beütni.
Ahol a lemezbeütés nem működik, ott jöhet szóba alternatívaként az injektálás.
Utólagos falszigetelés injektálással
Injektálni majdnem minden falat, épített tömeget lehet. Követ, téglát, vályogot, agyagot, tömésfalat, döngölt falat, paticsfalat, üreges téglát, tömör téglát, betont. Egyetlen kritérium, hogy a szigetelendő fal építőanyaga fúrható legyen és ne legyen nagyon omlékony. Három anyag van, amiket szinte képtelenség injektálni: a gránit, a bazalt és a terméskőnek hívott, zárt kapillárisú mészkő.
Az injektáló gyanták anyagukat tekintve hasonlóak a bútor felszínére kerülő lakkozáshoz, festéshez. Az a funkciójuk, hogy a falban megszáradva, megkötve, kikristályosodva egy vízzáró, vízgátló réteget hozzanak létre. Hasonlóan, mint a bútor felszínén a lakkozás és festés, mely többek között megvédi a bútort a nedvességtől.
Vízszigetelési technológia választásának további szempontjai
A lemezbeütés vagy injektálás eldöntésénél az is szerepet játszhat, ha a megrendelőnek elvárása, hogy minél kevebb rombolással járjon a vízszigetelés. A lemezbeütést adott épület külső falainál elsősorban kívülről végezzük, a padló alatti magasságban, a lehető legkevesebb rombolással. Mégis, ha pl. nincs elég hely a kívülről történő munkához, mert pl. közel van a kerítés vagy a szomszéd ház (1,5 m-re van szükségünk, hogy a gépek elférjenek), akkor jó döntés lehet az injektálás, amivel belülről minimális „rombolással” megoldható.
Összefoglalva mind a lemezbeütés, mind az injektálás hatékonyan szünteti meg a falak vizesedését. Azért részesítjük az acéllemez beütést előnyben, mert bár 20 év garanciát vállalunk a munkáinkra, mégis az acéllemezek akár 60-80 évig is ellenállhatnak a vízzel szemben, függően attól, hogy mennyire sikerül oxigénmentesen bezárni a falba. Míg az injektálás, amire 5 év garanciát vállalva, kb 15-20 évig tudja ellátni a szigetelő funkciót.