Szigetelés injektálással

Utólagos falszigetelés vegyi injektálással

Ha egy fal nedvesedik, először azt kell feltárni, honnan érkezik a víz és mi okozza a problémát. Amennyiben a nedvesség a talajból kapillárisan szívódik fel a falazatba, és az épület szerkezete alkalmas rá, az injektálásos vízszigetelés tartós megoldás lehet.

Az eljárás során a falazatban kialakított furatokba juttatott injektáló anyag vízszintes vízzáró réteget hoz létre, amely megszakítja a felszivárgó nedvesség útját.

A falak szigetelése injektálással hatékony, gyors, minimális felfordulással járó hosszú távú megoldást nyújthat, és megakadályozza a nedvesség további terjedését.

Milyen falazatoknál alkalmazható az injektálás?

Vegyi injektálással majdnem minden falat, épített tömeget lehet vízszigetelni. Az injektálással szigetelhető falak építőanyagai sokfélék lehetnek: kő, tégla (üreges és tömör téglák), vályog, agyag, tömésfal, döngölt fal, paticsfal, beton, malter és habarcs, stb.

Az anyagszerkezeti kapillárisok, amiben a problémákat okozó víz felszivárog és amikben az injektáló anyag is szétszivárog, ebből eredően különböző keresztmetszetűek, így az injektáló anyagok sem egységesen tudnak szétterjedni.

Az injektálhatóságot ezért nem önmagában a falazat típusa dönti el. Figyelembe kell venni az anyag állapotát, tömörségét, nedvességtartalmát, a fal vastagságát és szerkezetét, valamint természetesen azt is, hogy valóban kapillárisan felszivárgó nedvesség okozza-e a problémát.

Mikor nem megfelelő megoldás az injektálás?

Az injektálhatóság fontos feltétele, hogy az anyag fúrás hatására ne legyen túlságosan omlékony.

Van két olyan kőzet, amelyeket rendkívüli keménységük és zárt kapillárisszerkezetük miatt szinte képtelenség injektálni: a gránit és a bazalt. Ezen kemény anyagokból épült falazatok vízszigetelésére a gyémántköteles falvágás lehet a megoldás.

Az injektálás akkor sem oldja meg önmagában a problémát, ha a nedvesség nem alulról szívódik fel, hanem például oldalirányból jut a falba, hibás a csapadékvíz-elvezetés vagy más épületszerkezeti hiba áll a háttérben. Ezekben az esetekben a nedvesedés valódi okát külön kell kezelni.

Hogyan működik az injektálásos falszigetelés?

Az injektáló gyanták anyagösszetételüket tekintve egyrészt hasonlóak a bútor felszínére kerülő lakkozáshoz, festéshez, másrészt vannak szilikonos alapanyagból kiindulóak, harmadrészt vannak szilikátsó alapaanyagú injektálók is. Az a funkciójuk, hogy a falban megszáradva, megszilárdulva, kikristályosodva egy vízzáró vízszintes sávot, víz gátló réteget, hozzanak létre.

Hogyan történik az injektálás?

A technológiához tartozó, általánosan elfogadott műszaki előírásokkal ellentétben, mely 10-12-15 cm-es furattávot ír elő, mi ezt felülírva 5-7 cm-kénti furattávolsággal dolgozunk, mert csak az így kb. megduplázott anyagmennyiséggel érezzük biztosan szigeteltnek az adott ingatlanokat.

A furatok átmérője 12 mm, melyeket vízszintesen vagy enyhe lejtésben fúrunk. A furatok hossza vagy mélysége az adott fal vastagságának függvénye, azaz, a mérhető falvastagság, mínusz 5 cm. Azért nem fúrjuk át teljesen a falat, hogy ne folyjon ki/át az injektáló anyag. Konkrétan szükséges a furat mögött 5 cm stabil, tömör falazatot hagyni, hogy legyen, ami megtartja a falban a szigetelő gyantát.

Miért fontos a fal nedvességtartalma?

Az injektáló anyag garantált szétszivárgásához „közlőanyagnak” kell jelen lennie a falban, konkrétan nedvességnek. Ez általában adott ezeknél a nedvességgel küzdő házaknál. De ha a falban nincs meg a szükséges nedvesség mennyiség (pl. többhetes szárazság idején), akkor injektálást megelőzően még vizezni is kell a furatokat.

Mennyi idő alatt alakul ki a vízzáró réteg?

Injektálást követően az injektáló krém kb 2-3 hét alatt szétszivárog a falban. Ezt követően a nyílt furatsort be lehet zárni malterral, vakolóanyaggal.

Fontos különbséget tenni a vízzáró réteg kialakulása és a fal teljes kiszáradása között. Az injektálás megszakítja a további nedvesség-utánpótlást, de a korábban átnedvesedett fal kiszáradása ennél hosszabb folyamat lehet, amelyet a falvastagság, az anyag, valamint a nedvesség- és sótartalom is befolyásol.

Mi az injektálásos falszigetelés előnye?

Az injektálás egyik nagy előnye, hogy a lakott épületet a lehető legkevesebb rombolással lehetséges szigetelni. Ahol az épület adottságai lehetővé teszik, az acéllemez beütést szoktuk javasolni, de ahol ez nem alkalmazható, ott nagyon jó alternatíva az injektálás.

Milyen tartós az injektálásos vízszigetelés?

Amíg a lemezes vízszigetelésre 20 év garanciát adunk, de vélhetőleg 40-60 évig is bírja egy acéllemez, addig az injektálásra 5 év garanciát tudunk biztosítani, bár 15-20 év a várható időtartama.

Injektálás vagy lemezes vízszigetelés?

Nincs minden épületre érvényes „jobb” technológia. A megfelelő módszer kiválasztását a nedvesedés oka, a falazat anyaga és szerkezete, a fal vastagsága, a fugák kialakítása és az épület egyéb adottságai határozzák meg.

Ahol megfelelő vízszintes fuga áll rendelkezésre, gyakran az acéllemezes vízszigetelés a célszerű megoldás. Szabálytalan falazatnál, vastagabb falaknál vagy olyan esetekben, ahol a lemez nem alkalmazható, az injektálás lehet megfelelőbb.

A megfelelő megoldást az épület határozza meg

Az injektálás sokféle falazatnál alkalmazható tartós vízszigetelési megoldás, de a technológia kiválasztásához meg kell vizsgálni először a nedvesedés lehetséges okát, a víz útját és figyelembe kell venni az épület szerkezeti adottságait. Ezek alapján dönthető el, hogy injektálás, lemezes vízszigetelés vagy más beavatkozás adhat hosszú távú megoldást.

Kérjen helyszíni felmérést és szaktanácsadást. A Dr. Fal szakértő csapata segít feltárni a probléma valódi okát, és professzionális kivitelezéssel, garanciával biztosítja otthona szárazságát!