A penész akár hasznos is lehet, ha borérlelésről, sajtokról, vagy ízletes szalámikról beszélünk, de csöppet sem örömteli látvány, ha a penész a lakásban jelenik meg. Jelenléte az állandó dohos szag, a csúnya fekete, zöld foltok mellett súlyos egészségügyi problémákkal is járhat.

A penész már akkor is megjelenhet, ha legalább 72 órán át minimum 75%-os páratartalom uralkodik az adott helyiségben. Ez akkor is előfordulhat, ha gyakran használja a fürdőszobát, illetve sokszor főz, azonban nincs páraelszívó, ellenben jól szigetelnek a nyílászárók, és nem szellőztet eleget.

Ugyanakkor önmagában nem okolható a dohos levegőjű, penészfoltos lakásért a műanyag ablak és a hőszigetelő rendszer. A penészedés problémája nagyon összetett dolog, és legtöbbször nem oldja meg a problémát a felületi kezelés, csak elodázza azt. Ilyen esetekben szigetelésben jártas szakember, vagy a gyártó segítségére van szükség, és a jelenség gyökerét, a valóságos kiváltó okokat kell feltárni majd kezelni.

Ha jól megfigyeljük a jelenséget, akkor látható, hogy két fő területen szokott jelentkezni a penész. Egyrészt a fal alsó részén a padló fölötti 10-30 cm-ben, másrészt a fal felső részén, a mennyezet alatt, a fal és a mennyezet találkozásánál, a sarkokban, az ablakok felett. Ez a két zóna egymástól teljesen független problémákra utalhat, ezért egymástól függetlenül kell megvizsgálnunk őket.

Penész a mennyezet alatt

Amikor a probléma fent jelentkezik, akkor szinte mindig hőhíd, párakondenzáció az ok (kivéve, ha a felső lakó fürdőszobájában csőtörés van).

Hőhíd okozta penészesedés

De mi is az a hőhíd? A sokat emlegetett, ám a laikusok számára kissé megfoghatatlan jelenség nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Szemléletes példa erre egy téglafal, benne egy, a helyszínen készített áthidalóval. A téglafal hővezetési tényezője sokkal alacsonyabb, mint a helyszínen készített beton áthidalóé, egészen pontosan a beton hővezetési tényezője 5,6-szor magasabb. A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Ilyen pontokon jobban szökik a meleg. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének. Télen nagyobb az esélye, hogy hőhíd-problémák jelentkezzenek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség.

Az elmúlt 50-70 évben a betonáthidalók elterjedésével nem kalkuláltak azzal, hogy a beton hővezetési tényezője magasabb, mint a tégláé. Az ablakok fölé beépített betonáthidalók következtében, ha kívülről nem kapnak hőszigetelő burkolatot, akkor szinte mindig hőhídat képeznek, és ezért a hidegebb felületen páralecsapódás jelentkezik. Ilyen esetben egyetlen megoldás, ha minimum a nyílászáró feletti betonáthidalóra hőszigetelő burkolat kerül, de persze kedvezőbb, ha az egész falat hőszigeteljük.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hőhíd önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Gyakran hallani, hogy a jól szigetelő műanyag ablakok beépítése után jelentkezik a probléma. Ha jól szigetelő ablak van egy házban, és a lakók nem szellőztetnek eleget, akkor a helyiség levegőjének páratartalma folyamatosan emelkedik. Egy szobában általában 20°C és 60 %-os páratartalom az ideális.

Levegőáramlás hiánya

Abban az esetben, amikor a mennyezet alatt, a felső falsarkokban jelentkezik a penészesedés, párakicsapódás, hasonlóan az előző esethez a hideg jelenlét az ok. Az előző esetben a betonáthidaló jóval hűvösebb a körülötte lévő építőanyagoknál, a falsarok viszont mindig hűvösebb, mint a helyiség, szoba összessége. Minden helyiségben a levegő mozgása áramoltatja a meleget legjobban, legkönnyebben. A levegő áramlását a fűtés technika, ill. a helyiségben mozgó emberek levegőre gyakorolt mozgató hatása váltja ki. Azaz ha a falsarokban párakicsapódás, penészesedés jelenik meg, akkor egyértelműen jelzi, hogy a helyiségben mozgó, örvénylő levegő az adott felső sarokba nem tud eljutni, kevéssé melegszik fel, ezért a pára kicsapódik és ez a penész gombáknak ideális környezetet teremt.

Ebben az esetben megoldás a helyiség rendszeresebb szellőztetése, akár óránként 5 perc, mert ha a külső és belső páratartalom ki van egyenlítve, már jóval kisebb az esélye a párakicsapódásnak és a penésztelepek megjelenésének. Attól nem kell tartani, hogy a rendszeres szellőztetéssel jelentős hőveszteséget érünk el, mert a ház/lakás felfűtése során nem a levegő melegszik fel, hanem a falak, s egy szellőztetést követően kb. már 5 perc múlva, ugyanolyan hőmérsékletű a szoba, mint a szellőztetést megelőzően. Sokkal jelentőségteljesebb a külső homlokzati hőszigetelés kiépítettsége, mert ha nincs, akkor jóval több hő veszik el a falakon keresztül, mint egy szellőztetésnél. Szellőztetésnél helyiségenként kb. 5-8 kg levegő cserélődik ki, míg a falak 5-8 tonnányi fűtött tömegként vannak jelen.

Penész a padló felett

Ha a penészesedés alul, a padlótól felfelé jelentkezik a falakon, ez már egy sokkal összetettebb jelenségcsoportot jelez, amelyet 4 fő terület okozhat.

Egyrészt, amikor a falak alulról nedvesség ellen nincsenek szigetelve, és egyszerűen felkúszik a falakban a nedvesség, könnyen megjelenik a penész.
A falak ugyan szigeteltek, de építéstechnikai hibák következtében a vakolat 1-2 cm-e nem szigetelt és ezért a vakolatban kúszik fel a nedvesség.
Megeshet az is, hogy a falak szigeteltek nedvesség ellen, de maga a padlózat nem szigetelt és a padlózatból kúszik át a nedvesség. Hasonlóan az előző két tárgyalt problémához alul is jelentkezhet párakicsapódás és hőhíd. Amennyiben a falak nincsenek szigetelve nedvesség ellen, avagy már igen régi a szigetelés, akkor ha teljes házfelújítást tervez, mindenképpen szigeteltessen!
Megeshet, hogy felújításnál a falban lévő szigetelés és a padlóban lévő szigetelés nem egy magasságban lett kiépítve és a padló szigetelése a falban lévő szigetelés fölé került és a padló szigetelése alól a falba a nedvesség beszivárog.

A falak nedvesedésének, penészesedésének okai csak egy helyszíni feltárást követően lehet megállapítani, pontos szaktanáccsal ellátni a tulajdonost, és a megfelelő szakember segítségét kérni.

Ha a padló és a falazat szigetelésével nincsen probléma, és a penészesedés oka hőhíd jellegű, abban az esetben célszerű megvizsgálni, hogy az újonnan beépítésre került nyílászárókban van-e kialakítva szellőzőrés. Fontos, hogy a lakótér belső páratartalma rendszeresen ki legyen egyenlítve a külsővel. Ha ez nincs megoldva, sajnos a falakon megjelenhetnek a felsők mellett akár alul is párás, penészes foltok.

Másik fő oka a penészesedésnek, párakicsapódásnak a levegő áramlásának a hiánya. Sok esetben a szekrények, a szekrénysor mögött jelentkezik észrevétlenül, s csak egy nagytakarításnál találkozunk szembe a ténnyel, hogy penésztelepet építettünk ki. Sajnos a szekrényeink legtöbbje alul nem, vagy csak kis esélyt ad a levegőnek a szabad áramlásra, azaz, a szekrény elöl zárt lábazatú, alatta nem tud a levegő beáramolni, s nem tud a szekrény mögötti hűvösebb terület felmelegedni, se a kicsapódott pára nem tud leszáradni a falakról. Sok esetben nincs is erre a problémára megoldás.

Részmegoldás, ha az ablakokra kiépíttetünk szellőztető nyílást.
Szintén részmegoldás, ha a szekrények alatt lehetőséget teremtünk a levegőnek a szabad áramlásra.
De ha pl. a felújítás folyamatban van, célszerű a tervezett szekrénysor mögött a padlóba szigeteletlen, „csőhély” nélküli fő fűtő ágat elvezetni, s ezzel kis plusz hőt, s felszálló légáramlatot létrehozni.
Szintén megoldás, ha a folyamatban lévő felújításnál a leendő szekrény mögé a padozatba elektromos padlófűtést építtetünk, és ezzel képezünk melegebbet, és felszálló hőt.

Kérjen szaktanácsot Dr Fal-tól, hogy segíthessünk! Katt ide!