Tudtad, hogy a padlás szigetelés fogalomköre alatt 2 különböző, egymással teljesen ellentétes területet értünk?

Egyrészt a a padlás padozatának hőszigeteléséről, másrészt a padlás, tetőtér hőszigeteléséről. Utóbbiról következő cikkünkben tudhat meg többet.

Padlás padozat hőszigetelés, ha nincs a padlás használatban

Ha a padlásunk nincs lakó-funkcióra használva, akkor konkrétan a padlás padozatát kell szigetelnünk hőszigetelő anyagokkal, és ezzel a lakótérben tartjuk a hasznos hőt. Ez esetben a lényeg, hogy a padlás padozatán a hőszigetelő anyag egy vagy több rétegben elhelyezve a lakótérben tartja a hasznos hőt, nem engedi, hogy a lakótér mennyezetén keresztül elvesszen, elillanjon. Emellett, ha a házunkon elkészült a homlokzati hőszigetelés, fontos, hogy áldozzunk a padlás padozati szigetelésére is. A homlokzati szigetelés házunk hő-háztartásán rengeteget segít, sokkal több hőt tudunk a házban tartani. De mivel a hő, a meleg mindig felfelé száll, a hőt „felfelé tolja”, ezért ha a mennyezet nincs hő-szigetelve, akkor a mennyezeti hő-veszteség lesz sokkal több.

Közvetve a homlokzati hőszigetelés „tolja” a hőt felfelé. Közvetlenül maguk a falak „vezetik” felfelé a meleget. Ma Magyarországon a tégla falazatú építése a legelterjedtebb. A tégla mint építőanyag legfőbb anyaga az agyag, amiből kiégetést követően égett kerámia lesz. Köztudott, hogy a cserépkályhánál nem a kályhában égő tűz adja a szoba melegét elsősorban, hanem a kerámia tömeg, a kályha, mely a kályha füst-aknáiban áramló forró füsttől felmelegszik.

Ugyanígy a tégla falak is felmelegednek 15-20 C-ra, majd a lakótérbe leadják a hőt. Ha a falak kívülről hőszigeteltek, már sokkal nagyobb „tömeg” a meleg, mert a hideg kívülről nem tud olyan mélyen behatolni a falakba, a „fal-magban” sokkal mélyebben van a „0” pont, így sokkal vastagabb „fal-tömeg” tárol és sugároz vissza a lakótérbe meleget.

Padlás szigetelés beterített „szálas” hőszigetelő anyaggal

A legegyszerűbb padlás szigetelési megoldás, amennyiben a padlást nem használjuk semmilyen célra, ha a sarki Tüzépen veszünk pár tekercs hőszigetelő anyagot, majd beterítjük faltól-falig, saroktól-sarokig, minden kis felszínt lefedve. Ha egy kicsit gondosabbak akarunk lenni, a hőszigetelő anyag alá fektessünk párazáró fóliát, majd zárásként fektessünk rá páraáteresztő fóliát. Az egy rétegben történő szigeteléshez képest egy kicsivel hatékonyabb, ha két rétegben szigetelünk, mert ezzel így az esetleges hőhíd is kiküszöbölhető. Padlás szigetelés vastagsága legyen legalább 10 cm, de akár 20 cm is lehet. Természetesen a vastagság növelésével a hőtartó érték is egyenes arányban nő.

Padlás szigetelés táblásított „szálas” hőszigetelő anyaggal

A tekercses hőszigetelő anyaghoz képest még tökéletesebb megoldás, ha táblásított hőszigetelő anyagot használunk, mert a hőhíd a táblásított anyaggal, két rétegben történő szigetelésnél, még jobban kiküszöbölhető. Illetve a táblás hőszigetelő anyag a tekercseshez képest anyagminőségben is jobb, tartósabb. Padlás szigetelés vastagsága legyen legalább 10 cm, de akár 20 cm is lehet. Természetesen a vastagság növelésével a hőtartó érték is egyenes arányban nő.

Padlás szigetelés használatban lévő padláson

Ha a padlást tároló, vagy egyéb célra használjuk, a hőszigetelő anyagokat épített vázrendszerbe kell elhelyezni, majd le kell fedni záró és terhelhető burkolattal. Ez sokkal egyszerűbb, mint amennyire komplikáltnak tűnik így első olvasásra. A lényege, hogy a padozat védje a szigetelő anyagot, s a burkolata terhelhető legyen minimum az adott felszínen járó emberek súlyával. Ha az aljzat, amire a hőszigetelés kerül egységes és sík, azaz 2-3 mm-nél nagyobb egyenetlenségektől mentes, egyszerűen ki lehet építeni ezt a „szerkezetet”.

Első lépésként 12 vagy 15 cm széles deszkákból „T” alakokat kell szegezni, vagy csavarozni. Kezdjük úgy, hogy a padlóra fektetünk egy deszkát. Ezt követően a fekvő deszka hosszanti közepére állítsunk élével egy újabb deszkát. Gyakorlatilag egy hosszú, térbeli fején álló nagy „T” betűt készítsünk. Ha oldalról az álló deszkát 1-2 szeggel vagy csavarral a fekvőhöz rögzítjük, majd „felállítjuk” a nagy „T”-t, felülről könnyen megcsavarozhatjuk. Kb 30-40 cm-enként célszerű megcsavarozni. Ha ezzel elkészültünk, van már egy elemünk, mely a szigetelőanyag „fogadására” készül. A szaknyelv kalodának hívja ezeket a szerkezeteket. Ebből a kalodából olyan hosszúakat kell készíteni, amilyen szélességben járófelszínt építünk a padláson. Szélességben a padláson kb 50 cm-enként célszerű elhelyezni a kalodákat, de általában a beépítésre kerülő szigetelőanyag szélessége a méret, ami esetenként lehet 60 cm is. Ha elkészültek a „kalodák”, fektessünk a fal mellé egy induló elemet. Fektessünk a lehelyezendő kalodák alá párazáró fóliát, vagy hőtükör fóliát. A fólia fektetését követően mérjük ki a következő kaloda elem távolságát, helyezzük el, majd fektessük közé a hőszigetelő anyagot 10-15-20 cm vastagságban. Majd jöhet a következő elem, és a hőszigetelő anyag, és így sorban az egész padláson kiépítjük a fogadó szerkezetet, és a hőszigetelést. Ha ez így kész, a kalodarendszerre merőlegesen, keresztbe fogunk deszkákat csavarozni. Azért nem a már álló deszkákra csavarozzuk a járófelszín elemeit, mert a deszkák éle csak 2-2,5 cm vastag, s ha az elemeket toldani kell, akkor ehhez ez az él nagyon szűk. Ezért célszerű a deszkák élére merőlegesen újabb deszkasort csavarozni. Ezt az újabb deszkasort már a járófelszínt képező burkolóanyag elemeinek a méretei szerint kell beosztani, mert ha toldásra kerül sor, akkor azon a ponton mindenképp deszkának kell lennie a padozat alatt.
Összességében a járófelszín alatt kb 40-50 cm-enként célszerű fektetni „párnafákat”. Ha ez elkészült, már járható, terhelhető burkolatunk van. Akár lakótér készül, akár csak tároló-padlás, ez a felszín már járható, terhelhető.

Következő cikkünkben a padlás szigetelés másik fajtájáról, a tető hőszigeteléséről tudhat meg mindent.